harc

A gondolatok harcosa vagy?

Gyakran a gondolatok vissza-visszatérnek és néha már úgy érezzük, hogy az egész világgal háborúzunk – a fejünkben. Az egyik lehetséges eset, hogy valakivel egy konfliktust szeretnénk megoldani, vagy esetleg lejátszani fejben, hiszen „nekünk van igazunk” (legalábbis így gondoljuk). Ez idővel igen fárasztó tud lenni és teljesen negatív irányba hangol, így az életünkre és a kapcsolatainkra is rányomja a bélyegét.

gondolatokA másik lehetőség szerint felmerül néhány ötlet, amivel megpróbáljuk elterelni a figyelmünket a gondolatainkról, például leülünk a TV elé. Vagy fogyasztunk valamit, ami megállítja ezt a belső párbeszédet. Ez többé-kevésbé sikerül is, csakhogy hosszú távon több kárt okoz, mint amennyit használ.

Amikor logikusan próbáljuk megoldani a gondolatok áradatát, átmenetileg úgy tűnhet, hogy sikerült túljutni rajta (amikor megmagyarázzuk, hogy nem mi vagyunk a hülyék és egyébként is igazunk van). Egy ideig, aztán azon kapjuk magunkat, hogy megint beindul a szellemi taposómalom.

Amíg megpróbálunk megszabadulni a gondolatainktól, addig az elnyomás. Az miért baj? Hiszen átmenetileg megoldotta a problémát? Azért, mert besöpörjük a szőnyeg alá és idővel orra bukunk benne. Lesz olyan alkalom, amikor valaki, valami újra előhozza a történetet.

Próbálkoztam mindenfélével, de mégsem működött…

Az utóbbi évtizedekben néhány keleti tan értelmezése szerint meg kell tanulnunk bánni az elmével. Nagyon leegyszerűsítve, ezek alapján érhetnénk úgy, hogy az elménket rá kell venni, hogy hallgasson el, valamilyen meditációval (ez a téma is megérdemelne egy kis helyreigazítást), vagy koncentrációs gyakorlattal. Ez a legtöbbször nem így működik. Ha valaki próbálta már, tudja, hogy ez így önmagában csak még több feszültséget okoz. Ilyenkor a rossz végéről fogjuk meg a dolgot, az okozatot próbáljuk megváltoztatni az ok helyett.

Vajon honnan származnak a gondolatok, mi motiválja azokat?

A gondolatokat az érzelmek befolyásolják és táplálják. Ennek valószínűleg az ellenkezőjét tanultuk, de ha belegondolunk például a hétköznapokban, ha valaki olyannal találkozunk, akivel kapcsolatban érzelmileg érintettek vagyunk, pozitív, vagy negatív értelemben, akkor a vele kapcsolatos gondolataink is olyan színezetűek. Attól vagy egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen tudunk eltérni.

Például utáljuk a főnökünket, mert mindig lekezel, és egyébként sem ismeri fel, hogy őstehetségek vagyunk, nem dicséri, ünnepli a pozitív tulajdonságainkat, és egyébként is már rég aktuális lenne, hogy fizetés emelést kapjunk az első hónap után. Ha már eleget háborúztunk vele a fejünkben, amikor rá gondolunk, bármennyire is szeretnénk – mert az „helyes”, nem fogunk tudni szeretetet érezni iránta. Vagy ha mégis, azt csak rövid ideig, majd újra kezdődik minden.

Mi hát a megoldás?

Az elengedés. Igen sokszor tapasztaltam, saját magam is, és ügyfeleim is, hogy amikor egy ilyen gondolatmenettel, témával foglalkoztunk, a mögötte rejlő érzelmeket elengedtük, akár percek alatt csend és béke lett ott, ahol előtte a gondolatok háborúztak. Az is előfordult, hogy akivel gyakoroltuk az elengedést, annyira jól sikerült, hogy közben el is felejtette, hogy miért jött.

Ez nem azt jelenti, hogy ami el lett engedve, az törlődik az emlékezetünkből, hanem a mögötte húzódó érzelmek felszabadultak, átalakultak valami pozitívvá, így nem érezzük többé ügynek. Már nem probléma, csak egy emlék.

Mit tehetek még?

Mindenképpen érdemes észben tartani, hogy figyeljük magunkat, mielőtt ezek a gondolatok elkezdenének önálló életet élni, mindig van egy szakasz, amikor „belepörgünk” a történetbe. Mindig van valamilyen alapja a nézőpontunkból, például sértve érezzük magunkat, de mi magunk csinálunk belőle „katasztrófafilmet”.

Ezt megelőzhetjük azzal, ha észnél vagyunk és ha van mód rá, akkor tisztázzuk azzal, aki érintett ahelyett, hogy gondolati síkra terelnénk a problémát. Ha nem tudjuk, akkor engedjük el azt az érzést, ami a gondolatok özönét elindítaná.

Az elengedést és mindazt, hogy hogyan működnek az érzelmeid, a gondolataid, megtanulhatod az Elengedés Módszertana tanfolyamokon, vagy egyéni ügyfélként szívesen segítek, az elengedés folyamatában.

Védd magad!?

Biztos voltál már olyan helyzetben, amikor valaki mondott valamit rólad, erre elborítottak az érzelmek, és úgy érezted, hogy meg kell védened magad. Amikor lehetőségünk van megvédeni magunkat, legtöbbször vagy nem érünk el vele semmit, vagy csak ront a helyzeten. Biztos, hogy jó ötlet az, hogy védd magad?

A védekezés ott indul, hogy elhisszük, hogy mi azoknak az ítéleteknek és véleményeknek az összessége vagyunk, amit mások látnak vagy gondolnak rólunk.

Csecsemőkorban, tanultuk azt az üzenetet, hogy „ha nem vagyok jó, az életem veszélybe kerül”. Ha nincs szeretet, nincs élet – így áll össze a történet. Viszont ha jól sejtem, már nem vagyunk csecsemők. Így könnyen belátható, hogy ez a történet már idejétmúlt.

A megoldás annak a felismerése, hogy mások gondolatai és ítéletei – mások gondolatai és ítéletei, semmi több. Még csak a saját gondolataid, ítéleteid, legyen az jó vagy rossz – sem te vagy.

Ennél végtelenül több vagy!

A nekifeszülés helyett lehetnénk bőkezűek és akár meg is engedhetnénk, hogy azt gondoljanak rólunk, amit akarnak. Mert ha belegondolsz, te sem vennéd szívesen, ha mások akarnák szabályozni, hogy te mit gondolj. Mindegy, hogy kinek van igaza.

Ha meg tudod engedni neki, hogy azt gondoljon, amit akar, megszabadulhatsz attól a tehertől, hogy szabályozd mások gondolatait. Mennyivel lehetne könnyebb az életed, ha nem lennél mindenki gondolatrendőrsége?

Előfordul, hogy azért nem tudunk ezzel mit kezdeni, mert érzelmileg érintettek vagyunk a témában, és ez megakadályozhatja a változást.

Az Elengedés Módszertana tanfolyamon bővebben meg tudom mutatni, hogy hogyan tudod mindezt egyszerűen, hatékonyan és könnyedén elengedni.

Az Elengedés Módszertanáról:
http://www.tobbminttudat.hu/?p=66

A tanfolyam részletei:
http://www.tobbminttudat.hu/?p=129

Ez az oldal cookie-kat használ. Részletek

Egy EU-s jogszabály szerint (2002/58/EC uniós irányelv) kötelező tájékoztatni a weboldalra érkező látogatókat, hogy a weboldal személyes adatokat gyűjt az ún. Cookie-k (magyar nevén: “sütik”) használatával, és hogy ezek a látogató számítógépén tárolódnak. A cookie-k tárolását megakadályozhatja a használt böngésző megfelelő módon történő átállításával.

Bezárás