2014 november

Lapítsd le a piramist önmagadért!

Halad az életed valamerre, vagy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnéd? Tehetsz valamit önmagadért.

“A spirituális praxis egyik legfontosabb pontja, hogy ne próbálj elmenekülni a saját életed elől, hanem nézz vele szembe – teljesen alapossággal és mindenre kiterjedőn.”
– Dainin Katagiri zen mester

Hallottam mostanában, hogy – először alapozd meg a jövődet, aztán majd amikor nyugdíjba mész, ráérsz megtalálni önmagadat. Ennek alátámasztására gyakran előkerül a Maslow-piramis, vagy más néven a Maslow-szükséglethierarchia, amiben az alapvető életfenntartási szükségszerűségektől haladunk az önmegvalósítás felé (akármit jelentsen is ez).

Mi van, ha ez nem mindig igaz, nem mindig kell, hogy így legyen?

Amikor felbukkan valahol a Maslow-piramis, valahogy mindig Jan Carlzon könyve jut eszembe „Lapítsd le a piramist!” címmel, amiben leírja, hogy hogyan varázsolta az SAS-t a hanyatlás és pénzügyi veszteség után az év légitársaságává. A titka az volt, hogy a hierarchiát rendezte át, az egymásra épülő elemeket egymás mellé helyezte.

Mi van, ha az önmagunk keresését a hétköznapi élet részeként éljük meg? Megkímélhetnénk magunkat attól, hogy az életünk nagy részét azzal töltjük, hogy utáljuk, amit csinálunk. A nyugdíjaskor nem az a kor, ahol el kellene kezdeni élni.

Persze szükséges anyagi alapokat teremteni, igen, van egy időszak, amikor nincs túl sok mozgásterünk, és akár összeszorított fogakkal teremtjük meg az alapokat, de nem azért vagyunk itt a földön, hogy egyre távolabb kerüljünk önmagunktól, és kiégett áldozatokként végezzük.

Mi a haszna önmagunk keresésének? Az, hogy észrevegyük, hogy kik és mik vagyunk igazából. Amint ezekkel szembesülünk, békésebbek leszünk, mert már látjuk, hogy amin idegeskedtünk, egyszerűen nem igaz. Észrevehetjük, hogy az egész emberiség részei vagyunk, egy egység részei, amiben senki sem kevesebb vagy több másnál. Az, hogy értelmetlenné válik minden konfliktus, versengés másokkal mert egy vagyunk.

Az is haszna, hogy megtaláljuk, hogy mi az, amit szívesen csinálunk. Ez nem azt jelenti, hogy nem teszünk semmit, csak nem küzdünk valami ellen, amit éppen csinálunk. Ha valamit szívesen teszünk, azzal az egész emberiség számára hasznosak lehetünk.

Önmagunk keresése az egyik távol-keleti megközelítés szerint annyit jelent, hogy lebontunk, elengedünk mindent, ami nem mi vagyunk. A jó hír az, hogy nem kell barlangban ülve életeken át várni arra, hogy megtaláljuk önmagunkat. A nyugati világ életritmusa bőven ad szituációkat, amik rámutatnak olyan részeinkre, ami csak arra vár, hogy elengedjük.

Lapítsd le a piramist önmagadért! Read More »

Mi a változás egyik ellensége?

A tapasztalat egy olyan lámpás a hátunkon, amelynek a fénye csak az általunk már megtett utat világítja be. -Konfuciusz

Sokszor előfordul, hogy változást szeretnénk az életünk egyik vagy több területén, de újra és újra felbukkan: a tapasztalat. Az, hogy „ez így és így szokott történni”. Ez az egyik legnagyobb akadály. Ha igazán szeretnénk a változást, rugaszkodjunk el attól, hogy mi szokott lenni, és engedjük meg, legyünk nyitottak arra, hogy valami új történjen (amit akár el sem tudunk képzelni).

Mi a változás egyik ellensége? Read More »

Miért Több, mint Tudat?

Miért Több, mint Tudat?

A tudat önmagában csak egy szó. Viszont ha a mögöttes jelentését nézzük: Minden – kivétel nélkül. Az egész univerzum. Minden, amit érzékelünk, minden, amiről tudunk, a gondolataink, az érzéseink, maga a létezés. Azért több, mert az idea, a szó önmagában határokat sejtet. Az, hogy több – a végtelenbe, a határtalan felé mutat. Túlmutat mindenen, aminek csak a gondolat szabhat határt.

A hétköznapi életben legtöbbször nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy milyen képességeink, lehetőségeink vannak, mert megtanultuk csukott szemmel és hátrakötött kézzel élni az életünket. Mindezt egyszerűen azért, mert így tanultuk. Az alaptermészetünk a teremtő képességünk, az öröm és az, hogy mindig van választásunk.

www.facebook.com/tobbminttudat

Miért Több, mint Tudat? Read More »